A szorongás-fóbiák számos formáját ismerjük.
Saját tapasztalatainkból, de vannak esetek, amikor nem is gondolunk arra, hogy az életet megnehezítő testi, pszichés vagy viselkedéses tünet mögött a szorongás érzése rejlik.
Általános szorongásos tünetek, a fóbiák.
Szorongás-fóbiák. Hűha, de félelmetesen izgalmas téma!
Na, lássuk csak, mitől félek én… hmmm… talán attól, hogy egyszer csak kiderül, hogy a kezem helyett valójában két puding van a karjaim végén?
Vagy, hogy a szekrényben egy kis ördög lakik, aki mindig elrejti a kedvenc csokoládémat? De azért ne feledjük, hogy vannak olyanok is, akiknek komolyabb szorongásos zavarai vannak.
A szorongás-fóbiák zavarok és fóbiák valóban érdekes jelenségek. Az emberi agy néha úgy dönt, hogy teljesen irracionális dolgoktól kell rettegnünk. Például miért félne valaki egy apró póktól vagy egy kis méhtől?
Talán azért mert azt hiszi, hogy ezek az apróságok titkos összeesküvést szőttek ellene és mindent megtesznek azért, hogy megijesszék. Na persze!
De viccet félretéve: fontos megérteni és elfogadni ezeket a félelmeket anélkül, hogy túlzottan belemerülnénk beléjük. Ha valaki komolyabb szorongásos zavarral küzd vagy súlyos fóbiája van valamire, akkor érdemes segítséget kérni egy szakembertől.
A lényeg az, hogy ne hagyjuk, hogy a félelem uralkodjon az életünk felett – hacsak nem egy puding-karú szörnyetegről van szó, mert az tényleg ijesztő lenne!
Pánikbetegség?
Az alapvetően labilis idegrendszerű emberek a szorongató helyzetekben számos testi tünetet élhetnek át: ilyen az izzadás, az elpirulás, a szájszárazság, a vizelési inger, a szédülés, az émelygés érzése.
Súlyosabb esetekben mellkasi fájdalom, heves szívdobogás, fulladásérzés kísérheti a stresszhelyzetet – ez utóbbi tünetek a pánikbetegség tipikus formájára jellemzőek.
A szorongás előidézhet alvás- és szexuális zavarokat is, és a falásrohamok mögött is jelentékeny tényező lehet.
A szorongásos zavarok és a fóbiák kialakulása. Mitől félek?
A szorongás irracionális félelem, mely eredeti tárgyát – és így kialakulásának magyarázatát – már elvesztette.
A szorongás viszont „tárgyat keres” magának, és a félelmet kiváltó eredeti tárgyról áttolódik egy másik, adott esetben teljesen veszélytelen, vagy jóval kisebb mértékben veszélyes tárgyra.
Így a szorongás strukturálódik, és tárgyhoz kötődik: pánikbetegség, fóbia vagy kényszerbetegség alakul ki.
Előfordul, hogy a szorongó ember megpróbál magyarázatot keresni félelmére, oly módon, hogy fóbiája tárgyának veszélyesnek tekinthető tulajdonságait nagyítja fel.
„Persze, hogy aggódok érted, hiszen annyi a baleset manapság.” – mondja az irreálisan aggódó ember élettársának. „Hogyne félnék a repülőn, amikor minden nap lezuhan egy.” – állítja az, aki retteg a repüléstől.
Fóbiák
A fóbiákat három nagyobb csoportra osztjuk.
A térrel kapcsolatos fóbiák – tériszony, magassági félelem, klausztrofóbia, közlekedési fóbia, stb. – összefoglaló neve agorafóbia.
A fóbiák másik osztálya a szociális térrel kapcsolatos: ilyen a nyilvános szerepléstől vagy kapcsolatoktól való félelem. A harmadik csoportot a speciálisan egyes állatoktól vagy tárgyaktól, helyzetektől való félelem jellemzi.
„A fóbia elkerülő viselkedést vált ki az abban szenvedő emberekből, s ennek lehetséges sikere határozza meg általában, hogy mennyire akadályozza az őket életükben.
Az agorafóbia vagy a szociális fóbia így érthető módon jóval több szenvedést okoz, mint a speciális fóbiák nagy része.
Agorafóbia
A félelem olyan helyeken, ill. helyzetekben jelentkezik, amelyekből nehéz elmenekülni vagy segítséget kapni. A félelmeket így provokálják azok a helyzetek, amelyekben a szabad mozgás korlátozott. Ilyen jellegzetes helyek pl. az utca, a hidak, alagutak, pincék, színházak, éttermek.
A közlekedési fóbia a tömegközlekedési eszközökön jelentkezik általában, de különösen a metrón. Szélsőséges esetben a szorongó egyén állandó kíséretre szorul, így a betegség dinamikájába a család is bekerül, s azt tovább erősíti.
Szociális fóbia
A szociális fóbia bizonyos esetekben kiterjedhet minden emberi kapcsolatra, de gyakran csak egyes helyzetekre korlátozódik a szorongás és az elkerülő viselkedés. Tünetei közé tartozhat a remegés, izomfeszülés, szájszárazság, erősebb szívdobogás, izzadás, elpirulás, nyomás érzése a fejben vagy gyomortájon.
Leggyakrabban a következő helyzeteket viselik nehezen a szociális fóbiások: bemutatkozás, telefonálás, közös étkezés, mások előtt írni, előadást tartani, vizsgázni.
A már megtapasztalt tünetek is okozhatnak további félelmeket, így lehet félni az elpirulástól, az elájulástól vagy mások élcelődésétől is.
A szociális fóbia súlyos alkalmazkodási zavarral és teljesítménycsökkenéssel is járhat.
Specifikus fóbiák
Majdnem minden ember életében vannak olyan élőlények, tárgyak vagy helyzetek, amiktől szívesen távol tartja magát.
Betegségről akkor beszélünk, ha a szorongás olyan erős, hogy fóbiája tárgyától már azelőtt fél a személy, hogy azzal találkozott volna.,
Életében korlátozó viselkedéseket vezet be a fóbia tárgyának elkerülése érdekében, mely viselkedések akadályozzák megszokott életvitelében. Betegség esetén az egyén a szorongás tárgyával való találkozás esetén súlyos szorongást él át.
Leggyakrabban állatokkal, természeti eseményekkel ill. vérrel, sérüléssel, betegséggel kapcsolatosak az ebbe a csoportba tartozó fóbiák.
Terápiás lehetőségek
A szorongásos kórképek kezelésére sok módszer áll rendelkezésre, így általában jó esély van a javulásra.
A szorongás testi megjelenése csökkenthető relaxációs módszerekkel, a tünetek félelmet kiváltó hatása enyhíthető, megszüntethető viselkedés- ill. kognitív terápiás eszközökkel.
Analitikus úton feltárható az eredeti kiváltó helyzet, és ennek megértése, átdolgozása segítheti a szorongás megszűnését. A szakemberek gyakran kombináltan, és természetesen személyre – és tünetre – szabottan alkalmazzák ezeket a lehetőségeket.
A terápia természetesen aktív részvételt kíván a klienstől; cserébe nyugodtabb és örömtelibb életet, és mint minden pszichoterápiánál, önismeretet nyer.”
forrás: /Szili Katalin pszichológus/
Szorongás-fóbiák, Szorongás-fóbiák, Szorongás-fóbiák, Szorongás-fóbiák, Szorongás-fóbiák
