Vajon mi a szédülés biztos jele?
Ha inog a föld a talpunk alatt, ha bizonytalan a járás vagy ha forog velünk a világ, ez mind-mind a szédülés biztos jele.
Különböző képzelőerejű betegek külön-féleképpen fogalmazzák meg ezt a panaszt. Érezhetjük úgy, hogy elmozdulnak körülöttünk a tárgyak, vagy úgy, hogy mi magunk fordulunk el azoktól.
Lehet, hogy képtelenek vagyunk megállni a lábunkon, s nem tudunk egyenesen menni.
A szédelgés tényleg olyan érzés, mintha egy hullámvasúton utaznánk az agyunkban! Az egyensúly-érzékelő rendszer betegségeiből kiinduló szédülés pedig még extrább módon támad ránk.
Van, hogy forgó jellegű szédülést tapasztalunk, mintha körhintában ülnénk és csak forognánk, mint a bolygók a Nap körül.
De van olyan is, amikor az egész világ úgy mozog előre-hátra vagy oldalra, mintha egy hiper gyors liftben utaznánk.
Ezek az érzések nem csak viccesek lehetnek, de sajnos különféle agyi betegségekre is utalhatnak. Tehát ha valaki idézni kezd minket előre-hátra vagy oldalra mozduló környezettel kapcsolatban, akkor lehet jobb orvoshoz fordulni.
Azt mondják ugyanis, hogy az orvosok nem csak recepteket írnak fel, hanem néha vicces dolgokat is tudnak mondani!
A valódi, az egyensúly-érzékelő rendszer betegségéből kiinduló szédülés azonban forgó, ingadozó jellegű, vagy olyan, mintha gyors liftben utaznánk. A forgó jellegű szédülésnél a beteg körhintában érzi magát.
Az ingadozónál olyan érzés alakul ki, mintha a környezet előre, hátra vagy oldalra mozdulna el. A „liftérzés” esetében pedig zuhanást, süllyedést, esetleg hirtelen emelkedést érzünk. M
indenfajta szédüléshez bizonytalanságérzés, félelem is társulhat. Gyakori panasz a hányinger, sápadtság, izzadás.
Az egyensúlyérzékelő rendszer ami szédelgést okozhat.
A belső fülben található labyrinthusából kiinduló szédülés heves, forgó jellegű, amit középfülgyulladás is okozhat.
A Meniére-betegségben a hirtelen jelentkező, forgó jellegű szédülést hallászavar, fülzúgás, hányinger, hányás kíséri. A nagyothallás a rohamok között is megmaradhat, roham alatt azonban fokozódik.
Oka a labyrinthus betegsége, a hátsó koponyagödör daganata, sclerosis multiplex, nikotinmérgezés, agyhártyagyulladás, alkoholos állapot lehet. E tünetek jelentkezhetnek bizonyos agyi verőerek keringészavara következtében is.
Az egyensúlyérző rendszer bántalma áll a migrénes roham szédülése mögött is.
Szédelgést idéznek elő különféle agyi betegségek
A daganatok, vérellátási zavarok, vírus fertőzések is.
Persze olyanok, amelyek a koponyában elhelyezkedő egyensúly-érzékelő rendszert, központot és az azzal kapcsolatos idegsejteket, idegeket, vérereket valamilyen formában érintik.
A daganatok különböző módon okozhatnak szédülést, attól függően, hogy hol helyezkednek el a testben és hogyan hatnak a központi idegrendszerre vagy más testrészekre. Íme néhány példa:
- Agytumorok: A fejben található daganatok közvetlenül befolyásolhatják az egyensúlyérzékelést, mivel az agyban található struktúrák, például a kisagy vagy a vestibularis rendszer érintettek lehetnek. A nyomásváltozás vagy az agyba vezető idegek szorítása szédüléshez vezethet.
- Fül daganatai: A belső fülben vagy a középfülben található daganatok, mint például a vestibularis schwannoma (acusticus neuroma), befolyásolhatják a hallást és az egyensúlyt, szédülést okozva.
- Gerincvelői daganatok: A gerincvelőben elhelyezkedő daganatok nyomást gyakorolhatnak az idegekre, ami szédülést és egyensúlyi problémákat okozhat.
- Metasztatikus daganatok: Ha más szervekből (például tüdőből vagy emlőből) származó daganatok eljutnak az agyba vagy a gerincvelőbe, azok is szédülést okozhatnak.
- Rákos megbetegedések melletti kezelések: A kemoterápia vagy sugárkezelés mellékhatásai is okozhatnak szédülést, például a fáradtság vagy a vérkeringés megváltozása révén.
Fontos, hogy ha valaki szédülést tapasztal, különösen, ha az hirtelen kezdődik, vagy más tünetekkel (például fejfájással, hányással vagy látászavarral) társul, orvoshoz kell fordulni a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés érdekében.
Kisagyi daganatokban gyakori a rosszullét
Nem szabad elfelejtkezni a koponya sérülései, az agyrázkódás után kialakuló szédülésről sem. Az agyvérzés, agyi érelmeszesedés talaján létrejövő szédülés nem forgó jellegű, hányással,
Rosszulléttel azonban járhat. Szédüléshez vezethet a túlzott alkohol-, nikotinfogyasztás is. Az extrém magas vérnyomás által kiváltott szédülés sem ritka.
Szédülést idézhetnek elő a vérnyomáscsökkentő szerek is.
Ennek egyik oka lehet a vérnyomás túlzott csökkenése, de állhat a háttérben úgynevezett orthostaticus hypotonia is. Ez utóbbi esetben a beteg vérnyomása felálláskor hirtelen leesik, ami átmeneti agyi keringészavart idéz elő.
Az orvosnak mindig fel kell hívnia a beteg figyelmét arra, ha egy szernél előfordulhat ez a mellékhatás. Sőt e gyógyszereket általában este, lefekvéskor kezdik szedetni, és kis adaggal kezdve, lassan építik fel a terápiás napi dózist.
Szédelgés okozhat még súlyos vérszegénység, kimerült állapot, kialvatlanság. Talán a magas vérnyomás okozta rosszulléten kívül az egyik leggyakoribb oka e panasznak a nyaki gerinccsigolyák meszesedése.
Ekkor főleg a fej forgatásakor lép fel a bizonytalanság érzése, de forgó jellegű szédelgést is előidézhet az elváltozás. Kiválthatja azonban nyaki verőér-meszesedés okozta szűkület, de szívbillentyű-betegség, anyagcsere-rendellenesség is.
Látászavaroknál, szemészeti elváltozásoknál sem ritka e kellemetlen panasz.
A belgyógyászati betegségek közül heveny gyomorhurut, epehólyag-gyulladás, alacsony vércukorszint, mellékvese-elégtelenség is előidézheti.
A szemészeti, belgyógyászati betegségek okozta szédülés inkább bizonytalansággal, labilitásérzéssel, imbolygó járással jár együtt.
Látászavarok esetén többféle tapasztalható, attól függően, hogy a látászavar milyen okból ered. Íme néhány gyakori típusa:
- Perifériás: Ez gyakran vestibularis (belső fülhöz kapcsolódó) problémákhoz kapcsolódik, és lehet egyensúlyzavarral párosuló látászavar.
- Centrális: Az agyat érintő problémák, mint például migrén vagy stroke, szédülést okozhatnak, amely szintén társulhat látászavarokkal, mint például kettős látás vagy homályos látás.
- Látásélesség csökkenése: Ha a látás jelentősen romlik, a páciens szédelgést és tájékozódási zavart is tapasztalhat.
- Ortostatikus : Ez akkor fordulhat elő, ha a szemészeti problémák és a vérnyomás ingadozások kombinálódnak, például hirtelen felálláskor.
- Vizuális vertigo: Ez a rosszullét gyakran akkor jelentkezik, ha a szem által érzékelt mozgás és a vestibularis rendszer (belső fül) által érzékelt mozgás nem áll összhangban, például mozgó objektumok vagy patternek (mint például a lépcsők) nézésekor.
Ha valaki látászavarokkal és szédüléssel küzd, érdemes orvoshoz fordulni a pontos diagnózis és a kezelés érdekében.
A szédülés okát mindig érdemes tisztázni.
A szédülés okának tisztázása fontos, mert:
- Kezelés és megelőzés: Különböző mögöttes okokra vezethető vissza, például belszervi problémákra, neurológiai rendellenességekre vagy szív- és érrendszeri betegségekre. Az okok pontos megismerésével a megfelelő kezelést lehet alkalmazni, ami segíthet a tünetek enyhítésében vagy a probléma megelőzésében.
- Életminőség javítása: A krónikus rosszullét jelentősen rontja az életminőséget, befolyásolja a mindennapi tevékenységeket, például a munkát, a közlekedést vagy a szociális interakciókat. A probléma okának feltárásával lehetőség nyílik a szédülés csökkentésére, ezáltal javítva az életminőséget.
- Komolyabb betegségek kizárása: Az émelygés néha súlyosabb állapotok jele is lehet, például agyvérzés, agydaganat vagy más neurológiai betegség. Az okának tisztázása segíthet a komoly problémák korai felismerésében és kezelésében.
- Balesetek megelőzése: A szédelgés fokozott baleseti kockázatot jelenthet, például elesés vagy autóbaleset formájában. Az okok tisztázásával csökkenthetjük a balesetek valószínűségét.
- Szorongás és stressz kezelése: A rosszullét sok esetben szorongást idézhet elő, amely önmagában is súlyosbíthatja a tüneteket. Az okok megértése segíthet a szorongás kezelésében is.
Összességében a rosszullét hátterének kivizsgálása elengedhetetlen a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében.
Az émelygéssel foglalkozó ambulanciákon a kivizsgálás összetett. Tartalmaz ideggyógyászati vizsgálat mellett szemészeti, fül-orr-gégészeti, reumatológiai és belgyógyászati vizsgálatot is.
A panasz csak az ok pontos tisztázása után orvosolható. A kezelés pedig attól függ, hogy milyen betegség húzódik meg a háttérben.
A korai, alapos orvosi vizsgálat megelőzheti olyan nagyobb baj elkerülését, ami bénuláshoz, súlyos esetekben akár halálhoz is vezethet.
( források: Dr. Szirmák Eszter, orvosi lexikon)