Az alsó végtagi verőérszűkület. Az érszűkület vagy arterioszklerózis a verőerek betegsége (érsebészet). Gyakori előfordulása miatt népbetegségnek számít.
Ez a helyzet talán arra utal, hogy itt az ideje, hogy egy kis figyelmet szenteljünk a fájó lábaknak és az arterioszklerózisnak. Ahogy halad előre a szöveg, úgy érezhetjük, mintha mi magunk is egy hosszabb sétát tennénk – de legalább nem kell aggódnunk a lábikragörcs miatt!
Ahogy az izomlázhoz hasonló combfájdalom felbukkan néhány perc pihenés után, talán érdemes lehet megfontolni, hogy szakértő segítségével vessünk egy pillantást ezekre a panaszokra. Hiszen végül is jobb megelőzni, mint kezelni – különösen ha sokat sétálunk!
A kórképnek mi a lényege?
Az alsó végtag vérellátását biztosító verőerek más szóval artériák falán belül lerakódó koleszterinkristályok fokozatosan beszűkítik a véráram útját. Ezáltal egyre kevesebb oxigéndús vér jut a szövetekhez.
Ez a helyzet talán arra utal, hogy épp itt az ideje annak, hogy egy kis figyelmet szenteljünk a fájó lábaknak. Ahogy halad előre a szöveg, úgy érezhetjük, mintha mi magunk is egy hosszabb sétát tennénk. Viszont, legalább nem kell aggódnunk a lábikragörcs miatt!
Amikor az izomlázhoz hasonló combfájdalom felbukkan néhány perc pihenés után, érdemes megfontolni, hogy szakértő segítségével vessünk egy pillantást ezekre a panaszokra. Hiszen végül is jobb megelőzni, mint kezelni – különösen ha sokat sétálunk!
A fájó lábak az elején, általában, nem okoznak panaszt
A beteg a mindennapi élete során nem terheli annyira a lábait. Ezért a verőér teljes vérszállító kapacitására szüksége nincs szüksége a szövetek oxigénigényének kielégítéséhez.
Azonban a betegség előrehaladtával egyre kisebb fizikai terhelés hatására is megjelennek a panaszok. Jellemzője a séta közben, bizonyos táv megtétele után jelentkező lábikragörcs. Továbbá az izomlázhoz hasonló combfájdalom, ami néhány perc pihenés után elmúlik. A séta folytatásakor azonban a fájdalom hasonló távolság után ismét jelentkezik, ami újabb megállásra készteti a beteget.
Gyakori
A beteg hűvösnek érzi a lábát, zsibbadásra panaszkodik, esetleg a végtag bőre sápadtabb. Súlyosabb esetben a végtag lilásan elszíneződött. Nem ritka az éjszaka jelentkező nyugalmi fájdalom vagy az, hogy a beteg a kínjait úgy enyhíti, hogy lábát lógatja. Ezért, éjszaka gyakran ülve alszik.
Hasonló, a terheléssel, mozgással összefüggő fájdalom jelentkezhet gerinc- és ízületi megbetegedések esetén is. Ezért a betegek egy része eleinte reumatológiai szakrendelésre kerül. A betegvizsgálat során egyszerű, gyors és fájdalmatlan módszerekkel az érszűkület megléte nagy biztonsággal megállapítható vagy kizárható.
Bizonyos esetekben további vizsgálatokra, például ultrahangvizsgálatra és érfestésre is szükség lehet. Az érfestés olyan röntgenvizsgálat, amikor kontrasztanyagot fecskendeznek az érbe, ami kirajzolja a végtag verőereit. Megmutatja a szűkületek és az érelzáródások helyét és azok nagyságát. Bizonyos esetekben a vizsgálat alkalmával a szűkült szakaszokat egy, az érbe vezetett speciális ballonnal fel lehet tágítani. Hosszabb-rövidebb időre enyhítve ezzel a beteg panaszait.
A betegek nagy részénél az időben felfedezett kórfolyamat további romlása megfelelő gyógyszeres kezelés és életmód-változtatás mellett jelentősen lelassítható. Esetleg meg is állítható. Nagyon fontos tudni azt, hogy ennek érdekében a beteg saját maga teheti a legtöbbet. Az első és talán a legfontosabb lépés a dohányzás végleges abbahagyása. A verőérbetegek több mint 80%-a erős dohányos.
Gyakoribb a betegség előfordulása a magas vérnyomásos, valamint a cukorbetegségben és a zsíranyagcsere-zavarban szenvedők között. A vérnyomásérték és a vércukorszint rendszeres ellenőrzése és beállítása. Elengedhetetlenül szükséges, akárcsak a koleszterin- és trigliceridszint diétával, vagy ha az nem elegendő, akkor gyógyszerekkel történő normális értékek között tartása. Hasonlóan jótékony hatású a rendszeres séta, a megtett út fokozatos növelésével.
A fájó lábak eseténél fontos az érsebészeti rendeléseken történő rendszeres ellenőrzés
Az érbetegeknél évente legalább 1-2 alkalommal indokolt, de fokozódó panaszok esetén nem szabad késlekedni a kontrollvizsgálaton történő megjelenéssel.
Bizonyos esetekben a beteg panaszai csak érműtéttel enyhíthetők. Ilyenkor a sebész az elzáródott, vagy erősen beszűkült érszakaszt elzáró meszes lerakódást eltávolítja. Esetleg, a beteg lábából kivett vénával, vagy műanyag érrel hidalja át a nem működő érszakaszt.
A sikeres beavatkozást követően lényegesen csökkenhetnek a beteg panaszai. Viszont a rendszeres kontrollt (érsebészet) és az életmód-változtatásra vonatkozó alapvető rendszabályok betartását ilyenkor sem szabad elhanyagolni.
Források:
Dr. Kökény Zoltán,
Orvosi lexikon,
A fájó lábak, A fájó lábak, A fájó lábak
