Bonyhádvarasd, a festői szépségű falu Magyarország Völgység szívében terül el.
A történelem és a kultúra vibráló kárpitja, amely évszázadok során átszőtt ezen a területen.
A falu írásos története az 1193-tól olvasható. A régmúlt, „Varasd” néven a különböző kulturális változásokon átívelő színes átmenetig egészen magával ragadó!
Első írásos említés és a középkori napok
Az első írásos emlék 1193-ból származik, amikor a „Varasd” néven ismerték.
Béla király a székesfehérvári kereszteseknek adományozta a települést. A 15. században még az ő birtokukban volt a település.
Ezekben a középkori időkben Varasd elsősorban heti piacairól volt ismert, amelyek a környező területekről vonzották az embereket – a kereskedelem és a közösségi élet létfontosságú központjává vált a régióban.
A korai és középső bronzkor közötti időszak megkülönböztetése nehézkes, mivel a két korszakot számos változás jellemzi. Ezek egy hosszabb, nyugodt időszakhoz vezetnek.
A Dunántúl területén az állattartással és földműveléssel foglalkozó, mészbetétes edényeket készítő népcsoport élt.
Wosinsky Mór már 1904-ben önálló kultúrának minősítette ezt a közösséget. A Völgységben több telepen telepedtek le: például Bonyhádon (ahol Csalog József a 30-as évek végén 23 sírt tárt fel a varasdi országút mellett), Aparhant határában, Hőgyészen, Kurdon, Nagyvejkén, Harcon és Felsőnánán.
Minden temetőjük jellemzője a hamvasztásos temetkezés két változata: urnás és szórt temetkezés. A leletek magas szintű kerámiakészítésre és bronzfeldolgozásra utalnak. Nagy állattartási gyakorlatuk már magában foglalta a lótenyésztést is.
A Bonyhád – Tevel műút mellett található települést 1903-ig Varasd néven ismerték.
A fehérvári keresztes katonák birtokösszeírása említi először, ami az 1400-as évekhez kapcsolódik, amikor helyi vásáraikat itt tartották.
A mai Bonyhádvarasd középkori pozíciója meglepő. Adatok 1193-tól kezdődően vannak, amikor Worost említik. Földesurai a fejérvári keresztesek voltak, akik 1466-ban panaszt tettek, mert az általuk kedvezően elhelyezkedő Varasdon szokásos helyi vásárt az Apari család Aporba vitte át.
Maré vára magánkézben volt. Szász, a pécsi püspökség egyik gazdasági központja, először 19, majd később 7-10 falut foglalt magába.
Élet a török veszély alatt és Varasd helyzete
A történelem előrehaladtával a kihívások is növekedtek.
A török veszély Magyarország felé húzódott, jelentős veszélyeket téve a térség településeire. Bonyhádvarasd és a közeli települések, például Maré vára közvetlen veszélyekkel néztek szembe, és erődítményekre volt szükség, hogy ellenálljanak az esetleges invázióknak.
Ez az időszak új fejezetet jelentett a település életében, stratégiai hellyé változtatva a konfliktushullámok visszaszorítására.
A török kiűzetés következményei
A 17. század végén a törökök kiűzése új korszakot jelentett a településen.
A török utáni Varasdra római katolikus német telepesek özönlöttek a Fekete-erdő vidékéről. Ezek a telepesek döntő szerepet játszottak a falu újjáépítésében, felépítették az első nádtetős fatemplomot, amely megalapozta Bonyhádvarasd építészeti örökségét.
A ma álló templom 1793-ban épült bájos barokk stílusban, temetőkápolnája késő barokk elemekkel díszítve.
Az átalakulások és a XX század
A közelmúltban előrehaladva Bonyhádvarasd ismét jelentős átalakuláson megy keresztül.
A község 1903-ig Varasd néven volt ismert, mielőtt felvette jelenlegi nevét. A második világháború idejére az Európát végig söprő politikai és társadalmi változások miatt a falu demográfiai helyzete jelentősen megváltozott.
A falu német (sváb) lakosai közül sokan kitelepültek, kitelepítették0 a háború után. Helyükre új telepeshullám érkezett, köztük a bukovinai hadikfalvi székelyek és a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében áttelepült magyarok.
Völgység mezőgazdasági gyökerei
Utazás az őskoron keresztül
Bonyhádvarasd őskori hagyatéka is lenyűgöző! A régió útja a mezőgazdasági termelés felé az új kőkorszakban forradalmi változásokat hozott.
Az ie 5. évezred körül a Duna és Sárvíz felől érkező populációk új gazdálkodási gyakorlatokat vezettek be. Ennek a korszaknak a nyomai, mint például a csiszolt agancs, csont és kőeszközök, továbbra is előkerülnek a helyi régészeti lelőhelyeken, ami felfedi a régió erőteljes őskori jelenlétét.
Települések az ókorban
Az időszámításunk előtti 3. évezred elején Bonyhádvarasd felé vezető út kiterjedt településeken járt, amelyeket nagy téglalap alakú faházak és kis, ovális, süllyesztett padlós lakóházak jellemeztek.
Ezek az építmények a Völgység terepein virágzó közösségekre utaltak, alkalmazkodva a környezetükhöz, és megalapozva a jövő generációit.
Bonyhádvarasd felemelkedése és fejlődése
Bonyhádvarasd történelmi útját a növekedés, a rugalmasság és az átalakulás időszakai jellemzik.
A római korban Pannónia részeként kisebb települések kezdték benépesíteni a területet, amit szórványos római leletek bizonyítanak, amelyek a tágabb Római Birodalommal való fokozott kapcsolódás és kulturális összeolvadás korszakát jelzik.
Háború, béke és újjászületés
Bonyhádvarasd második világháború utáni újjászületését az új telepesek határozták meg, akik friss kulturális távlatokat és hagyományokat hoztak a térségbe.
A 20. századi narratívát a háború tragédiája és az emberi szellem ellenálló képessége egyaránt jellemzi. A német ajkú közösség, különösen az idősek és a nők, az 1930-as években gyakran nem értettek magyarul – ez az akkori mély kulturális mozaik bizonyítéka.
Bonyhádvarasd modern tája
A település ma is lebilincselő falu, tele történelmi bájjal és kulturális mélységgel.
Jó állapotú parasztházai és a szeretettel felújított temploma a falu gazdag örökségére emlékeztet. A falu az évszázadok során a székelyek, németek, szerbek és magyarok kulturális együttélését megtestesítő, élénk közösséggé fejlődött a Völgység festői táján.
Ez a kis falu hosszú utat tett meg a „Varasd”-ként való említés óta. Átvészelte a háború viharát, megerősítették a fenyegetések, és demográfiailag átalakult az idők során.
Az alkalmazkodás és a rugalmasság tartós szellemének tanúja, Európa összetett és sokrétű történelmének mikrokozmosza – ékszer Magyarország történelmi kárpitjában!
Ez is érdekelhet, kattints ide.
